Ó, milyen szép, fenséges érzés a szerelem,

Hol mondhatod bátran valakire: SZERETEM!

Minden ember leghőbb vágya biz ez,

Hogy magának hű társat vele szerez.

Nehéz azonban olyanra lelni,

Ki szívből tud kedvesen felelni.

Szerethetsz a világon sok olyan embert,

Ki szemedbe mondani még két szót sem mert.

Néha a szíved bánattal, s búval küszködik,

A mai világban ez már csak így működik.

Ám váratlanul fellángol valaki iránt vágyad,

Esténként égő katlanná válik hatalmas ágyad.

Nem tudsz aludni, sokszor annyira hiányzik,

Mégis! Eme magból csak üresség csírázik.

Az igazi Ő nem lehet, tudod, és mégis!

Könnyebb, ha sebes szíved megvágná egy kés is?

Hagyj fel azzal a sok, buta, hiú reménnyel,

Ha valaki simán és némán felel „nem”-mel.

Hidd el, nagy a világ, találsz mást is,

Lelked sokkal könnyebb lehet máris.

Lehet az élet kegyetlen, s könyörtelen,

Gyakran azonban mégis boldog, s könnytelen.

Ha nem is szomszéd, vagy közeli ismerős,

Lehet egy messzi ember is szívedben Hős…